Az ésszerűség törvénye

Az ésszerűség törvénye

ésszerűség

Idézem Farkas András NyugdíjGuru egyik írását, mert ennél lényegre törőbben még senki sem írta le az ésszerűség törvényét a nyugdíjjal kapcsolatban.

Az ésszerűség törvénye irányítja a mindennapi cselekvéseinket.

Nem várjuk el az autónktól, hogy üzemanyag nélkül is működjön, nem várjuk el a mikro sütőnktől, hogy áram nélkül is melegítsen, nem várjuk el az esztergályostól, hogy értelmezze a Gauss-görbét, és nem várjuk el egy bölcsésztől, hogy szakértelemmel arasson. Ez ugyanis nem lenne ésszerű. Ellentmondana a racionalitás törvényének. A kétszer kettő megfellebbezhetetlen józanságának.

Mégis, a nyugdíjunkkal kapcsolatban gond nélkül áthágjuk a logika elemi szabályait is. Ésszerű érvek tömege bizonyítja, hogy a folyó finanszírozású nyugdíjrendszer – vagyis az a rendszer, amelyben a mindenkori nyugdíjak fedezetét a mindenkori aktív dolgozók járulékfizetései teremtik meg – fenntarthatatlan, ha egyre kevesebb lesz a járulékfizető és egyre több a nyugdíjas. Ha egyre kevesebb gyermek születik, miközben egyre nő a várható élettartam.

Ha kétharmadnyi befizető feleannyit fizet, miközben egyharmaddal több nyugdíjas várja a járandóságát. Mi történhet így a nyugdíjvárománnyal?

Összetöpörödik, töredékére zuhan az értéke. A racionalitás törvénye így arra kényszeríti az ésszerűen gondolkodni képes vagy hajlandó embert, hogy azonnal kezdje meg az elkerülhetetlen bekövetkező baj elhárítását. Hogy időben cselekedjen a saját holnapja érdekében.

Ez azonban önmagában nem elég.

A gondolkodásunkat meghatározza egyfajta „ma-miópia”, a jelenre fókuszáló rövidlátás, amely erősen korlátozza racionális megfontolásainkat.

Az ítélőképességünk pontosan úgy gyöngül ilyen esetben, mintha függők lennénk (a prefrontális kéreg hibásan működik az agyunkban), csak ez esetben a cselekvőképességünket korlátozó kábulatot nem alkohol, dohány vagy disznótoros okozza, hanem a jelenbe bódulás, az azonnali fogyasztás, költés kísértése, a mai szükségleteink haladéktalan kielégítésének kényszere, amely nem enged szabadulni minket a pénzügyi illúziók börtönéből.

A racionalitás törvényét így meg kell támogatnunk ahhoz, hogy az előírásai szerint cselekedjünk.

A legnagyobb támogatást az erkölcs törvénye biztosítja. Hogyan?

Felelős szülőként mindannyian egyetértünk abban, hogy életünk legfontosabb céljainak egyike gyermekeink boldogulásának elősegítése, amelyhez nyilvánvalóan hozzátartozik, hogy minél kevésbé szeretnénk terhelni őket a jövőben a mi gondjainkkal, hiszen nekik a tőlünk kapott gondoskodást nem nekünk, a szülőknek kell visszaadniuk, hanem az ő gyermekeiknek, a mi unokáinknak kell majd továbbadniuk.

Nem lehet tehát helyes az az erkölcsi döntés, amellyel szándékosan rontjuk a gyermekeink – és így az unokáink – életesélyeit.

Pedig abban az esetben, ha a racionalitás törvényét figyelmen kívül hagyva elhessegetjük az öngondoskodás gondolatát, ha elhalasztjuk az előtakarékosságról szóló döntésünket, akkor elkerülhetetlenül kárt okozunk a gyermekeinknek, hiszen az állami nyugdíjunk biztosan alacsony összege miatt jórészt őket fogja terhelni az időskori eltartásunk, gondozásunk terhe.

A moralitás törvényének része az a bennünk élő parancsolat is, hogy tisztelnünk kell atyánkat, anyánkat, s e tiszteletnek egyre inkább pénzügyi támogatásban kell majd testet öltenie, ahogyan a fogyatkozó lakosságszám mellett megállíthatatlanul öregszik a társadalom. E parancsolattal azonban szülőként tilos visszaélnünk, hiszen az éppolyan helytelen erkölcsi hozzáállás lenne, mint a gyermekeink életét közvetlenül károsító döntések meghozatala.

Tudnunk kell, hogy a helyes döntés elodázásával törvényszerűen helytelen döntést idézünk elő. Amelynek súlya a leszármazóinkat fogja terhelni.

Ha a racionalitás és a moralitás törvényei mindezek ellenére sem lennének képesek azonnali cselekvésre ösztönözni minket, akkor tudnunk kell, hogy az írott törvény is kötelez minket.

Ez a kijelentés a legtöbb embert megdöbbenti, hiszen úgy tudják, hogy csak a gépjárművet kötelező biztosítani, magunkat és a nyugdíjas éveinket nem.

Elegendő azonban Magyarország Alaptörvénye XVI. cikkelyének (4) bekezdését idéznünk, mely szerint a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.”

 

Azt hiszem ennél világosabban, már nem lehet elmondani mi a feladata minden nyugdíj előtt álló embernek.

Ma már nem az a kérdés, hogy akarsz e nyugdíjbiztosítást, hanem hogy mikor?

Nekem az a feladatom, hogy hozzásegítselek a Boldog, méltóság teljes nyugdíjas évek biztonságához.

Van már időpontod, hogy megkapd az ajándékod?

A nyugdíjra való megtakarítás nagyon fontos! Régóta hezitálsz, hogy mikor indítsd el a programot?

 

Most jutalmazzuk a jó döntésedet!

2017. október 31. és december 15. között indítod a nyugdíjbiztosítást akkor AJÁNDÉKOT kapsz!
Minden megtakarítás mellé 5 000 Ft-os vásárlási utalványt adunk, és ez még nem minden.
Azt hogy milyen utalvány legyen, Te döntöd el. Háromféle közül választhatsz, amit a kötvény átadásakor vehetsz át.

Ne várj tovább, rövid az idő!

 

Találkozzunk egy nyugdíj-tanácsadáson!
Ha bővebb tájékoztatást akarsz hívj, vagy küldj elérhetőséget vissza hívlak!

 
Visszahívást kérek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük