Egymillió ember eshet ki 2030-ig a járulékfizetői körből, ami igen érzékenyen érinti a magyar nyugdíjrendszert. Tetézi a dolgot, hogy a Ratkó-korszakban – 1952-56 között – születettek most fognak nyugdíjba menni, ez szintén közel egymillió embert tesz ki. Farkas András nyugdíjszakértő szerint, bár a nyugdíj nem szűnik meg, mégis az öngondoskodás az egyetlen út, hogy a fiatalok kiegészíthessék a jövőbeli, várhatóan a mostaninál is alacsonyabb összeget.
A jelenlegi modern nyugdíjrendszerekben a bevételt két tényező határozza meg: hányan vagyunk járulékfizetők és hogy átlagosan mennyi járulékot fizetünk, illetve a munkáltató mennyi tb-hozzájárulást fizet. „Mindkét elem súlyos veszélyben van Magyarországon. A járulékfizetők száma két okból drámaian csökkent:
- kevés gyermek születik, és csak 2030-ig számolva 5-600 ezer emberrel több megy el nyugdíjba, mint ahány gyerek beér a munkaerőpiacra. Ez 5-600 ezer emberrel kevesebb járulékfizetőt jelent.
- Egy másik 5-600 ezer ember pedig nincs itthon, mert külföldön dolgozik, jellemzően fiatalok, középkorúak. Egymilliós tömeget szed ez ki a járulékfizetők köréből”
– magyarázta Farkas András az ATV start című műsorában.
A nyugdíjasok száma tehát nő, miközben kevesebbet fizetünk be, a helyzet pedig előbb-utóbb drámaian rosszabb lehet, mint ma. „Ez nem a mostani évek problémája, hiszen 15-20 év múlva fog igazán ránk szakadni. A jelenlegi nyugdíjhelyzet édenkert, ahhoz képest, ami vár ránk. Az átlag nyugdíj most 120 ezer forint, és egy minimálbér után adózó aktív munkavállaló kevesebbet keres ennél. Öngondoskodás lesz az út” – vélekedett a nyugdíjszakértő.
De mit is jelent ez a gyakorlatban? Mennyi nyugdíjat fognak folyósítani a jövőben? Farkas szerint nem lehet pontosan kiszámolni, de egy biztos: kevesebbet, mint 120 ezer forint. „Ha számolunk egy elméleti helyettesítési rátát, ami azt mutatja, hogy statisztikai szinten, Magyarország egészét tekintve egy új nyugdíj értéke hogyan aránylik egy utolsó nettó, aktív korú bér értékéhez, akkor az most kétharmados Magyarországon. Például egy utolsó nettó 100 ezer forint keresetre átlagosan 66-67 ezer forint nyugdíj jár. Ha 2030-ra nézem, akkor már csak 50 ezer forintos nyugdíj fog járni erre. A töréspontot 2040-ben látom, akkor fog elmenni az utolsó nagy létszámú korosztály is, a Ratkó-unokák, akik a hetvenes évek derekán születtek” – folytatta.
Egy friss felmérés azt mutatja, hogy a 18-29 éves korosztály szerint 22 millió forintnyi félretett pénzre lenne szükség a nyugodt öregkorra úgy, hogy átlagosan 18-20 évnyi nyugdíjjal számolnak. A nyugdíjszakértő szerint az összeg szörnyen hangzik, de konzekvens takarékoskodással összeállhat. Farkas a műsorban kiszámolta, ha valaki csak harmincévesen kezd el takarékoskodni, akkor a 65 éves nyugdíjkorhatárig 35 éve van gyűjtögetni. Havi 10-12 ezer forintos megtakarítással összejöhet egy 10 millió forint feletti megtakarítás, amire még adójóváírás is jöhet, ami az éves megtakarítás 20 százalékát is elérheti. „Összesen a három előtakarékossági formára 280 ezer forintos éves adójóváírás igényelhető, ami jelentős összeg.
Ekkora összegből a kívánt havi 80-100 ezer forint megteremthető. Ennek feltétele, hogy végig, konzekvensen fizessék az emberek a megtakarítást, és ne szedjék ki a pénzt egy-egy vészhelyzetben” – magyarázta a nyugdíjszakértő.
Noha az öngondoskodás fontosnak tűnik, a magánnyugdíjpénztár rendszerével mégis kevesen élnek. Ennek részben a bizalomvesztés az oka, de Farkas szerint nem kell bizalmatlannak lenni, mert sok garanciális elem védi a befektetők érdekeit.
Ne halogass tovább!
2017. október 31. és december 15. között indítod a nyugdíjbiztosítást akkor AJÁNDÉKOT kapsz!
Minden megtakarítás mellé 5 000 Ft-os vásárlási utalványt adunk, és ez még nem minden.
Azt hogy milyen utalvány legyen, Te döntöd el. Háromféle közül választhatsz, amit a kötvény átadásakor vehetsz át.
Találkozzunk egy nyugdíj-tanácsadáson!
Ha bővebb tájékoztatást akarsz hívj, vagy küldj elérhetőséget vissza hívlak!