Felelős vagy felelőtlen szülő?

Felelős vagy felelőtlen szülő?

Felelős vagy felelőtlen szülő?

Amikor megszületik a gyermekünk egyszerre öröm és egyszerre óriási felelősség is. Etetni, nevelni, öltöztetni, tanítatni kell őket, hogy tovább ne is soroljam. Ez mind pénzbe kerül. Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond. Tartja a mondás. Tudod e, hogy mennyibe kerül egy kis gyermek havonta, évente a családnak? Igen, ha ezt összeadnád, lehet, hogy meglepődnél. Amíg kicsi és otthon van nem olyan vészes a helyzet, de amint elkezd, közösségbe járni jönnek a kiadások, amire nem is számoltál.
Már az óvodába/ bölcsödébe járásnak is vannak plusz költségei. Talán ez az időszak, amikor először eszébe jut a szülőnek: „Már most ennyit fizetek, mi lesz, ha egyetemre vagy főiskolába megy?”vagy „ha szakmunkás akar, lenni miből fizetem a gyakorlati oktatást?” És hol van még a vége? Mikor lesz vége? Ha elvégezte az egyetemet / főiskolát, vagy a post graduális képzést? Esetleg egy ösztöndíjjal külföldi egyetemen fog tanulni? Ott kell majd neki az albérletét és a szemeszter tandíját fizetnem, vagy csak itthon egy másik nagyvárosban, ahová szeretne járni???
Megvan a lehetősége annak is, hogy pl. bányász akar lenni, vagy lakatos és akkor talán olcsóbb lesz a fent leírt időszak, de ha mégsem és tanulni akar majd a lányom, vagy a fiam? Akkor tudom-e majd támogatni? Meg tudom-e adni neki a legfontosabb dolgot az életbe? Ami a tudás és a nyelvismeret. Vagy azt kell majd mondanom, hogy sajnos nem tudom ezt támogatni, mert annak idején felelőtlen voltam és minden pénzt elköltöttem (részben teljesen felesleges dolgokra) és most meg hirtelen nem tudok a zsebemből ennyi pénzt elő rántani. Ne haragudj kicsim, inkább kezdjél, el valamit dolgozni az érettségiddel.
Dolgozzon az egyetem mellett (pl: újság kihordás, vagy hostess-kedés, stb), vagy vegyen, fel diákhitelt mondhatnám nyugodtan? A baj az, hogy ma már nem csak zsebpénzt kellene az ilyen munkákkal megkeresni, meg a hétvégi bulira a beugrót, hanem azt a jelképes néhány százezer, vagy éppen egymillió forintos tandíjat, plusz az 50-70.000 Ft-os albérlet árát havonta és még a megélhetésre valót. Ugye érezzük, hogy ez nem is olyan egyszerű.
Vagy bele kényszerítjük egy hitelbe, amivel eladósodik, amit hosszú éveken keresztül törleszt, és még nem is dolgozott?
Szerintem nincs olyan szülő, akinek ez még ne jutott volna eszébe.
Jól emlékszem, hogy az én gyermekeimtől is mindig azt kérdezte a nagyi „Mi leszel, ha nagy leszel?”
Az én fiam autóversenyző akart lenni. Na, ehhez kell igazán felkötni az alsóneműt.
Autóversenyző nem lett, de a Műszaki Egyetemen végzett, mint gépészmérnök, ami nem kis anyagi terhet jelentett.
Mint FELELŐSen gondolkodó SZÜLŐnek éppen 18-20 éved van felépíteni és összerakni azt a tőkét, amivel nyugodtan és kényelmesen tudom finanszírozni a gyermeked tanítatását és esetleg az induló lakásának a kezdő részletét.
Mit gondolsz ez mekkora feladat? Milyen áldozattal jár? Miről kell lemondanom ahhoz, hogy a gyermeked a megfelelő és valóban értékes tudást megszerezze és ezzel sikeresen érvényesülni tudjon a munkaerő piacon?
Mivel van idő (18-20 év) ez lehet a gyenge pont. Közben minimális kockázattal jó hozamokat tudsz elérni, ami azt jelenti, hogy csekély összegekkel is ennyi év alatt igen tisztességes tőkét tudunk felépíteni.
Mennyiből??? Már napi 1.000 Ft megtakarításból ez szépen megoldható.
Ha nem a gyermek születésekor indítok egy megtakarítást az a veszélye, hogy a napi 1000 Ft már nem elég, és rövidebb idő alatt kell nagy összeget összegyűjteni.
Ez sok? Vagy ennyiről le tudsz mondani a GYERMEKED jövője érdekében, mint felelősen gondolkodó szülő?

A saját lakás/ ház szinte alap szükségletünk.
Először is egy kis elemzés, országos kitekintés a lakáspiacra.
Az elemzés szerint az országon belüli népmozgás a keleti országrészből nyugat felé mutat, mert az emberek a magasabb jövedelem reményében változtatnak lakóhelyükön. Ugyanakkor – kizárólag az ingatlanárak és a jövedelem viszonyát vizsgálva – nem feltétlenül éri meg egy magasabb kereseti lehetőséggel kecsegető országrészbe költözni, mert ott arányaiban a lakásárak is jóval magasabbak.
Nógrád és Tolna megyében 4-6 év elegendő az ingatlanvásárláshoz a területi jövedelmekkel kalkulálva, Budapesten viszont csaknem 12 év, Veszprémben pedig 13,5 év kell ugyanehhez. Ritka, de van olyan megye is, ahol 2015-höz képest a jövedelmek nagyobb mértékben nőttek, mint az ingatlanárak, így például Bács-Kiskun megyében 2015-ben 10,6 év kellett egy közepes méretű ingatlan megvásárlásához, míg 2017-ben 9,1 év.
A lakásszerzési idő akkor csökkenhet, ha 3-5 éven belül valóban elkészül a magánszemélyek és a vállalkozók által tervezett 30-50 ezer új lakás. Ez az árak stagnálását eredményezhetné, miközben a nettó jövedelmek még nagyobb tempóban, évi 15-20 százalékkal emelkednek – fejtette ki Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője a közleményben. Hozzátette, feltétel az is, hogy tovább csökkenjenek a hitelkamatok és az állam újabb ösztönzőket vezessen be, illetve hosszabbítsa meg a mostani, 5 százalékos áfa hatályát.

Bár az új lakások jelentősen, 12,2 százalékkal drágultak a múlt év harmadik negyedében az előző év azonos időszakához képest, a használt lakásoknál fordulat történt, a drágulás mértéke a 2014-es szintre lassult.
A lakáspiacon folytatódott az áremelkedés és az is látható, hogy az új lakások nagyobb mértékben drágultak, mint a használtak – derül ki az ingatlan.com elemzéséből. A legfrissebb KSH adatok szerint ugyanis országos átlagban az új lakások ára 12,2 százalékkal volt magasabb 2017 harmadik negyedévében, mint egy évvel korábban, és azóta is nőttek az árak éves összevetésben.
Az legnépszerűbb méretű, 50-70 négyzetméteres új lakások átlagos négyzetméterára január közepén, Budapesten 673 ezer forint volt. Győrben 337 ezer forintnál járt a szóban forgó új építésű lakások átlagára, Debrecenben és Szegeden pedig 396 ezer és 383 ezer forintba került egy-egy négyzetméter.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az új lakások több tényező miatt drágulnak nagyobb mértékben, mint a használtak. Egyrészt a korábbi években hiány volt az új lakásokból, ami fokozott keresletet generált. Emellett az új lakások építésének költsége az utóbbi időszakban a munkaerőhiány és az építőanyagok iránti megnövekedett kereslet miatt jelentősen emelkedett.
A múlt év első kilenc hónapjában 95 ezer tranzakció történt, ami 4 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Bár országos szinten nőtt az adásvételek száma, a fővárosi piacon már stagnálás látható. Ez pedig azzal magyarázható, hogy a budapesti piacon sok új lakás jelent meg, de a használt lakások piacán a kínálat nem bővül a korábbi évekhez hasonló mértékben, és ez a két tényező kiegyenlítheti egymást.
A KSH legfrissebb adatai szerint a használt lakások a múlt év harmadik negyedévében 8,4 százalékkal drágultak az előző év azonos időszakához képest, hasonlóan alacsony drágulásra a használt lakásoknál utoljára 2014 utolsó negyedévében volt példa. 2015-től kezdődően ugyanis jellemzően két számjegyű volt az áremelkedés éves mértéke.

Február közepéig 23 százalékkal nőtt éves szinten a lakások iránti kereslet. Már nincs nagy mozgástér az alkura.
Lendületben maradt a lakáspiac a legfrissebb adatok szerint. Az év első hat hetében ugyanis a kereslet 23 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. Az év első heteiben látható piaci folyamatok bemutatása mellett az ingatlan.com a magánszemélyek hirdetései alapján egyúttal azt is megvizsgálta, hogy a jelentős kereslet ellenére a vevők milyen alkupozícióban tárgyalhatnak az eladókkal.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a kereslet felfutása a várakozásokat is meghaladta és arra utal, hogy az idén is erős év lesz a lakáspiacon. A kereslet felfutása mellett a kínálat csupán 12 százalékkal nőtt, ami azt jelzi, hogy a kínálatba frissen bekerülő lakások tulajdonosai a korábbinál több érdeklődőre számíthatnak. A szakember hozzátette: a nagy kereslet miatt a vásárlók alkupozíciója egyelőre korlátozott.
Az ingatlan.com elemzése szerint a múlt év során a budapesti használt lakások esetében 2017-ben kevés esetben tudtak elérni jelentősebb árkedvezményt a vevők. Az átlagos alku mértéke a fővárosban 2,6-4,6 százalékos volt ingatlantípustól függően. “A fővárosban minden huszadik adásvétel esetében licitáltak felfelé a vevők a hirdetési árakhoz képest. Egymillió forintnál nagyobb alkura pedig az esetek negyedében került sor Budapesten. A tipikus áralku mértéke tavaly kisebb volt mint 5 százalék.” – mondott néhány példát Balogh László arra, hogy az aktív kereslet miatt a reálisan árazott ingatlanok esetében egyelőre még szűk tere van az alkunak.
Az ingatlan.com elemzéséből kiderül az is, hogy a vidéken a vevők alkupozíciója nagyban függ attól, hogy hol található az adott ingatlan. A nagyobb városokban, köztük a megyeszékhelyeken és az egyetemvárosokban Budapesthez hasonlóan az alku meglehetősen korlátozott mértékű. A megyei jogú városokban tavaly átlagosan 3,6-6,2 százalék között lehetett alkudni az ingatlanokra. Legnagyobb mértékben a családi házak árait tudták lejjebb szorítani a vevők, legkevésbé pedig panellakások árai csökkentek az alkufolyamat során.
Az elemzés szerint az év első heteiben látható kiugró kereslet alapján idén is erős éve lehet a lakáspiacnak. Folytatódhat a vidék felzárkózása, elsősorban a nagyvárosokban és azok 50 kilométeres körzetében található településeken várható élénkülés. Budapesten pedig mind a használt, mind az új lakásoknál lehet jelentős pörgés. Az áremelkedés várhatóan kitart 2018-ban is, bár ennek mértéke a korábbi évekhez képest visszafogottabb lehet.

A helyzet rosszabb, mint három éve.
Budapesten 12, országosan csaknem 8 évnyi átlagjövedelem kell ahhoz (feltéve, hogy valaki azt teljes mértékben e célra fordítja), hogy valaki egy közepes méretű lakáshoz jusson; ez az arány rosszabb, mint három éve, mert a lakásárak kétszer olyan gyorsan nőttek ezalatt, mint a jövedelmek – derül ki az Otthontérkép friss felméréséből.
2017 a második negyedévben egy 75 négyzetméteres ingatlan megvásárlásához átlagosan 20 millió forint kellett, így az átlagos nettó jövedelem alapján a megvásárláshoz 7,8 év volt szükséges. Ez az idő 2014-ben 6,8 év volt, a háttérben az áll, hogy a jövedelmek 20, a lakásárak viszont 40 százalékkal emelkedtek.
Segítséget nyújthat egy Lakás Takarék Pénztári szerződés, mivel az egész fizetést csak lakásra fordítani nem egyszerű. Érdemes Lakás Takarék Pénztári számlát nyitni. Az évi 72 000 Ft állami támogatás kiegészíti a megtakarításainkat és akár azonnal hozzájutunk kedvező fix kamatozású kölcsönhöz is.

Kérj díjmentes tájékoztatást a lehetőségekről!
Kérj ajánlatot!
Küldj elérhetőséget, üzenetet! Visszahívlak.

 
Visszahívást kérek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.