(1) Nyugdíjprémium
Megjelent a nyugdíj prémiumról szóló kormányrendelet – 183/2018. (X.8.) Korm.rendelet -, így most már biztosan lesz prémium a novemberi nyugdíjakkal, illetve a kormányrendeletben felsorolt kéttucatnyi egyéb ellátás novemberi kifizetésével együtt.
A lényeg: 0,9 a szorzó, amellyel meg kell szorozni a novemberi ellátás összegének egynegyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot. Ebből következően a nyugdíjprémium (nem nyugdíjak esetében egyszeri juttatás) maximális összege 18 ezer forint (ezt kapja mindenki, akinek a nyugdíja vagy a rendeletben felsorolt egyéb ellátása novemberi összege legalább 80 ezer forint lesz), míg arányosan kisebb, ha az ellátás novemberi összege nem éri el a 80 ezer forintot.
(2) Vége a lakástakarékpénztári megtakarítás állami támogatásának
Nem közvetlenül a nyugdíjakkal kapcsolatos az a bombaként robbanó hétfői bejelentés, amely szerint megszűnik a lakástakarékpénztári szerződések állami támogatása (amely évente szerződésenként maximum 72 ezer forintot jelenthetett).
Nyilván sokak számára hozott könnyebbséget a lakástakarékpénztári rendszer, különösen, ha egy családban több szerződést is kötöttek, így jelentős állami ingyenpénzhez jutottak.
A társadalom elöregedésének és a nyugdíjhelyzet jövőjét keserűen alakító egyéb tényezőknek az ismeretében azonban számomra mindig nagyobb jelentőségű volt a lakáscélú megtakarításoknál a nyugdíj-előtakarékosság, amelyet viszont az állam nem ingyenpénzzel, „csak” személyi jövedelemadó-jóváírással ösztönöz. Ennek következtében a magyar családokban a megtakarítási hajlandóság mindig inkább a lakáscélú takarékosság irányába billent, így sokszor elszívta a levegőt a nyugdíj-előtakarékosság elől.
(3) Nyugdíjas korúak az egészségügyben
Ha nem dolgozna orvosok és ápolók sokasága nyugdíjas korában is, reménytelen lenne az egészségügyi ellátásunk. A nyugdíjas egészségügyi dolgozók továbbfoglalkoztatása mégis nagyon körülményes.
Alapvetően két lehetőség közül választhatnak az érintett egészségügyi szakemberek: ha szeretnék megtartani a közalkalmazotti vagy hasonló státuszukat, akkor nyugdíjat nem kaphatnak az illetményük mellé, viszont kérhetnek egy speciális, a nyugdíjuk összegével egyező jövedelemkiegészítést.
Ha nem ragaszkodnak a közszférás jogviszonyukhoz, akkor vállalkozási vagy megbízási szerződéssel dolgozhatnak a nyugdíjuk mellett, ez esetben nem függesztik föl a nyugdíj folyósítását.
Mindkét esetben előzetes kormányzati jóváhagyás szükséges a munkavégzéshez.
Pillanatnyilag az egészségügyi tevékenység végzéséről szóló törvény és a végrehajtására kiadott rendelet alapján a közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjas egészségügyi dolgozók számára a nyugdíj összegét a munkáltató jövedelemkiegészítésként megigényelheti és kifizetheti a nyugdíjas közalkalmazott részére.
A helyzetet még körülményesebbé teszi, hogy a jogalkalmazónak külön figyelemmel kell lennie a nyugdíjasnak minősülő, de az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött (ilyen a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy) foglalkoztatottakra, hiszen a náluk érvényesülő kereseti korlát (az éves összeghatár, az év elején érvényes minimálbér 18-szorosa) érinti az illetményüket (megbízási díjukat) is, és ez 2019-ben is így marad.
A nyugdíj melletti foglalkoztatás könnyítése ugyanis csak a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasokra vonatkozik.
Ezen híreket tartotta fontosnak a NyugdíjGuru