Mennyi lesz a nyugdíjam?

Mennyi lesz a nyugdíjam?

 

A nyugdíjszámítás nem könnyű feladat. Azt hogy mennyi lesz a nyugdíjam több tényező is befolyásolja.Ha elolvasták, rögtön megértik, miért nem számítja ki a nyugdíjbiztosító a nyugdíjra való jogosultsági feltételek teljesítése előtt, előzetesen a nyugdíj összegét

A nyugdíjbiztosításról nem tudunk elég sokat beszélni, mert még mindig van, aki gondolkodik, vagy szerinte csak riogatjuk őket, vagy legtöbbször „ej, rá érünk arra még”, vagy nem is leszek nyugdíjas. Ilyen és ehhez hasonló kijelentésekkel találkozom. Vannak, akik igen is tudják, hogy senki nem fog bennünket eltartani, és komolyan foglalkoznak jövőjükkel.

Miután ez az összefoglaló MINDANNYIUNKAT érint, akik még nem vagyunk nyugdíjasok, kérem, osszák meg barátaikkal és ismerőseikkel ezt az írást, és persze kérjék meg őket is, hogy osszák tovább – és lájkolják .

A Nyugdíjguru részletesen és meggyőzően mondja el mennyi lesz a nyugdíj.

Visszatérő elem a hozzám ömlő kérdésekben, hogy miként számolják ki a nyugdíjakat, s hogy én gyorsan kiszámolnám-e a kérdező részére a nyugdíját. Az alábbiakban a lehető legegyszerűbben, a jogszabályi hivatkozások nélkül összefoglalom a legfontosabb szabályokat, amelyek 2018-ban is meghatározzák az idén nyugdíjba vonulók nyugdíjának összegét.

Ha elolvasták, rögtön megértik, miért nem számítja ki a nyugdíjbiztosító a nyugdíjra való jogosultsági feltételek teljesítése előtt, előzetesen a nyugdíj összegét – és erre miért nem vállalkozhatok én sem. Egyszerű a válasz: a nyugdíjszámítás milliónyi adatot igénylő, rengeteg apró lépésből álló, hosszadalmas, bonyolult és drága jogi, adminisztratív és matematikai munka…

Az öregségi nyugdíj összege (a nők kedvezményes nyugdíja esetében is!) két tényezőtől függ:

– az igazolt (elismert) szolgálati időtől, és

– a számított havi nettó “életpálya” átlagkereset összegétől.

(Azért hívom “életpálya” átlagkeresetnek ezt a számított keresetet, nehogy összekeverjék az aktív dolgozó korukban megszokott havi átlagkereset fogalmával. Nagyon sokan kérdezték, hogy ugye a nyugdíjuk az utolsó havi nettó átlagkeresetük 70-80%-a körül alakul majd? A válasz: nem, a szó hétköznapi értelmében vett utolsó havi – vagy az utolsó évi, az utolsó 5 évi, az utolsó 10 évi – nettó átlagkeresetükből nem vezethető le közvetlenül a nyugdíjuk összege. Az ún. elméleti helyettesítési ráta – amely az első nyugdíj összegét valóban az utolsó aktívkori nettó kereset összegéhez viszonyítja, s amelynek értéke 2017-ben is nagyon magas, 66% volt – csak statisztikai átlagszám.)

A  nyugdíj induló összegének számítási képlete egyszerű:

a megszerzett szolgálati idő teljes években (365 naptári naponként) mért tartamától függő nyugdíjszorzóval

meg kell szorozni

a havi nettó “életpálya” átlagkereset összegét.

Az összefoglalóm végén a mellékletben megtalálják a nyugdíjszorzókat.

A nettó havi “életpálya” átlagkereset számítása

Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig — ez az átlagszámítási időszak — elért, nyugdíjalapot képező keresetek és jövedelmek (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért: keresetek) havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik ezen időszak legalább fele részére keresettel. (Nyugdíjalapot képező kereset az, amely után fizették a mindenkori előírt nyugdíjcélú járulékokat vagy a törvény ez alól mentességet biztosított.)

  1. március 1-jétől 2013. január 1-jéig a járulékalapot képező keresetek és jövedelmek meghatározása az adott naptári évben érvényes egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határ figyelembe vételével történik (a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ 2013. január 1-jével megszűnt).

Ha az igénylő az átlagszámítási időszak legalább felére nem rendelkezik keresettel, akkor a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei vehetők figyelembe (vagyis 1987. december 31-étől visszafelé kell naponként lépegetni).

Ha ez sem áll rendelkezésre, akkor a hiányzó időszakokra az ezen időszakokban érvényes minimálbér arányos összegét kell számításba venni úgy, hogy a nyugellátás megállapításának napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre érvényes mindenkori minimálbér harmincadrészét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amelyekre nyugdíjalapot képező kereset vagy jövedelem nem volt – e napok is osztószámot képeznek majd a nyugdíj összegének megállapítása során.

Az öregségi nyugdíj alapját képező nettó havi “életpálya” átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy az egyes naptári években elért, figyelembe vehető bruttó kereseteket nettósítani kell, azaz naptári évenként csökkenteni kell a következő módon:

(1) nettósítás első lépése: “járuléktalanítás”: az adott naptári évben hatályos jogszabályok szerint a keresetből le kell vonni a természetbeni és pénzbeli  egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot, a magánnyugdíjpénztári tagdíjat, valamint a munkavállalói és vállalkozói járulékot, továbbá 2010. január 1-jétől az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a bérezett napok száma arányában (Kicsi eltérés vonatkozik 2 különböző évre: 1991-ben a  munkavállalói járulék címén 0,2%-os, míg 2006-ban egészségbiztosítási járulék címén 4,6%-os, munkavállalói járulék címén 1,1%-os mértéket kell alkalmazni. Ha a nyugdíjszámításhoz 1988. január 1-je előtti kereseteket és jövedelmeket is figyelembe kell venni, akkor azokat a nyugdíjjárulék 1988. január 1-jén érvényes mértékének alapulvételével kell naptári évenként csökkenteni.)

(2) nettósítás második lépése: “adótlanítás”: a 2010. január 1-je ELŐTT és a 2012. december 31-e UTÁN elért keresetek és jövedelmek tekintetében az adott naptári évben hatályos jogszabályok szerint a “járuléktalanított” keresetből le kell vonni a személyi jövedelemadót a bérezett napok száma arányában, illetve a 2010. január 1. és 2012. december 31. között elért keresetek és jövedelmek esetén a “járuléktalanított” összeghez hozzá kell adni az erre az összegre számított adóalap-kiegészítést, és az erre az együttes összegre képzett személyi jövedelemadó-összeggel kell azt csökkenteni.

A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani (ez a „valorizálás” folyamata).

Így a 2018-ban történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2016-ban és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2017-es kereseti szintekhez kell igazítani. Vagyis az adott naptári évre meghatározott valorizációs szorzóval (amely az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedéséhez igazodik) meg kell szorozni az adott naptári év bérezett napjaira számított nettósított keresetet, így igazítva a különböző naptári évek kereseteit a nyugdíjbavonulás évét megelőző évhez.

A nyugdíjmegállapítás évében hatályos  valorizációs szorzókat az adott év márciusában megjelenő kormányrendelet határozza meg, így a 2018-ban megállapítandó nyugdíjakat a 2018-es kormányrendelet szabályozza. Ez a rendelet a Magyar Közlöny 2018/32. számában jelent meg 2018. március 7-én (a Kormány 35/2018. (III. 7.) Korm. rendelete

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról).

Az idei első negyedévben nyugdíjat igénylők részére ezért a végleges nyugdíjösszegük meghatározására nyitva álló ügyintézési határidő csak 2018. április 15-én jár le, addig csak nyugdíjelőleget állapíthatnak meg a részükre.

Az adott naptári években a fentiek szerint figyelembe vehető (bérezett napok utáni, nettósított, valorizált) kereseteket összegezni kell.

Szintén összegezni kell  az adott naptári években figyelembe vehető bérezett napok számát. Ez lesz az osztószám. Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni. Nem kell viszont számításba venni a fizetés nélküli időszakokat, különösen a fizetés nélküli szabadság, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a baleseti táppénz és a katonai vagy polgári szolgálat időtartamát. (Vagyis csak azokat a napokat kell figyelembe venni, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete, jövedelme volt.)

Ezt követően a nettósított (járuléktalanított és adótlanított) és valorizált keresetek együttes összegét el kell osztani az osztószámmal, vagyis a bérezett napok összesített számával (az átlagszámítási időszak azon napjainak számával, amely napokon a biztosítottnak keresete volt).

Az így kapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel (így kapjuk meg az éves nettó átlagkeresetet), amit el kell osztani 12-vel. Így kapjuk meg a havi nettó “életpálya” átlagkereset összegét.

Vagyis csak majdnem, mert az így kiszámított havi nettó “életpálya” átlagkeresetet törvényben meghatározott összegek felett csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni (ez a “degresszálás” folyamata).

Konkrétan: ha a saját jogú nyugellátás alapját képező havi nettó “életpálya” átlagkereset 372 000 forintnál több lenne, akkor

– a 372 001-421 000 forint közötti átlagkereset-rész kilencven százalékát,

– a 421 000 forint feletti átlagkereset-rész nyolcvan százalékát

kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

Utolsó lépésként következik a nyugdíjskála (nyugdíjszorzó) alkalmazása: az egy hónapra számított degresszált nettó “életpálya” átlagkeresetnek a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2. sz. mellékletében  meghatározott, a megszerzett szolgálati idő hosszától függő százaléka lesz a havi öregségi teljes nyugdíj induló összege.

folytatás a jövő héten….

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük