Mi gátolja a nyugdíj-előtakarékosságot?

Mi gátolja a nyugdíj-előtakarékosságot?

15 nap és vége!

December 15-ig elindítod a nyugdíjbiztosításod akkor ajándékot kapsz.

Kéred az ajándékod?

 

Az erre irányuló kutatások tanúsága szerint Magyarországon kifejezetten alacsony a lakosság pénzügyi kultúrája.

Véleményem szerint azonban nem ez gátolja leginkább az érdemi nyugdíj-előtakarékosság tömegessé válását.

Hanem az, hogy az időbeli látásunk rendkívül korlátozott, mert a jelen felé torzít.

Én ezt ma-miópiának”, azaz a jelenre koncentráló rövidlátásnak nevezem, amely abból fakad, hogy szakértő segítség és szelíd noszogatás nélkül képtelenek vagyunk a hosszú távú hatásokkal kalkulálni.

Olyan az időlátásunk, mint a térlátásunk: minél messzebb van tőlünk valami (akár időben, akár térben), annál kisebbnek látjuk, így szívfájdalom nélkül képesek vagyunk elbagatellizálni, szőnyeg alá söpörni a jövőben törvényszerűen bekövetkező gondokat.

mi gátolja a nyugdíj-előtakarékosságot

A viselkedésalapú közgazdaságtan megállapítása szerint még csak nem is a jövő egyfajta szolíd diszkontálása jellemző ránk, hanem egyenesen az egy-két évnél távolabbi jövő teljes figyelmen kívül hagyása.

A pszichológia friss eredményei szerint a jövőbeni önmagunkat vadidegennek tekintjük, ezért nem is lépünk az érdekében.

A jövőbeni pénzhiány nem fáj (még akkor sem, ha az életünk minőségét alapvetően veszélyeztetni képes elszegényedés réme kísért a jövőben), ezért nem teszünk ellene semmit. Olyan ez, mint a magas vérnyomás: ma nem fáj, de ha nem kezeltetjük, a jövőben biztosan megöl minket.

Sok szakértő javasolja, hogy a gondok további súlyosbodásának megelőzése érdekében ismételten be kellene vezetni a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét – vagyis mondjuk 60 éves korától bárki igényelhesse a nyugdíját az addig megszerzett jogosultsága alapján.

Természetesen a rugalmas nyugdíjba vonulás elvileg megoldást  nyújthat. De csak elvileg.

Ez egyrészt nagyon drága megoldás lenne (az érintettek a korhatáruk betöltése előtt kiesnek a járulékfizetők köréből, miközben belépnek a nyugdíjra jogosultak körébe), másrészt minél fiatalabban menne valaki nyugdíjba, annál kisebb nyugdíjjal (málusszal csökkentett nyugdíjösszeggel) kalkulálhatna csak – élete végéig.

Ez is egy út az elszegényedéshez, hiszen az aktív korúak munkabére mindig nagyobb ütemben nő, mint amilyen mértékben a nyugellátásokat emelni lehet.

Ennek következtében a nyugdíjak vásárlóértéke évről-évre nagyobb mértékben leszakadhat az aktív dolgozók keresetétől, vagyis relatív elszegényedés fenyegeti a nyugdíjasokat.

Ez a veszély fokozottan fenyegetné a korhatáruk  betöltése előtt nyugdíjba vonulókat – ma például a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyeknek máris kalkulálniuk kell ezzel a negatív hatással.

A rugalmas nyugdíj pozitív hatása viszont, ha valaki nem megy el nyugdíjba a korhatára betöltésével – erre ma is lehetősége van mindenkinek –, hanem a nyugdíja igénylése nélkül tovább dolgozik.

Ilyen esetben 30 naponta félszázalékos nyudíjnövelésre, vagyis egy év alatt 6%-os, két év alatt 12%-os, 3 év alatt 18%-os (és így tovább) nyugdíjnövelésre szerezhet jogosultságot. Vagyis a korhatárunk betöltése utáni munkával érezhető mértékben növelhetjük a nyugdíjunk összegét, csak az a kérdés, hogy van-e lehetőségünk idősen is dolgozni vagy vállalkozni, s van-e hozzá jó egészségi állapotunk.

Összességében a megoldás csak a nyugdíj-előtakarékosság lehet, egyszerűen nincs más mód megelőzni az időskori elszegényedést – hacsak nem akarjuk életünk végéig a saját gyermekeink jövedelmének akár a felét is fölélni annak következtében, hogy nem cselekedtünk, amíg még tudtunk volna.

 

Találkozzunk egy nyugdíj-tanácsadáson!
Ha bővebb tájékoztatást akarsz hívj, vagy küldj elérhetőséget vissza hívlak!

 
Visszahívást kérek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.