Nyugdíjmegállapítás folyamata

Nyugdíjmegállapítás folyamata

 

Az előző hét folytatása…..

Mennyi lesz a nyugdíjam?

A nyugdíjszámítás nem könnyű feladat. Azt hogy mennyi lesz a nyugdíjam több tényező is befolyásolja. Ha elolvasták, rögtön megértik, miért nem számítja ki a nyugdíjbiztosító a nyugdíjra való jogosultsági feltételek teljesítése előtt, előzetesen a nyugdíj összegét

A nyugdíjbiztosításról nem tudunk elég sokat beszélni, mert még mindig van, aki gondolkodik, vagy szerinte csak riogatjuk őket, vagy legtöbbször „ej, rá érünk arra még”, vagy nem is leszek nyugdíjas. Ilyen és ehhez hasonló kijelentésekkel találkozom. Vannak, akik igen is tudják, hogy senki nem fog bennünket eltartani, és komolyan foglalkoznak jövőjükkel.

Miután ez az összefoglaló MINDANNYIUNKAT érint, akik még nem vagyunk nyugdíjasok, kérem, osszák meg barátaikkal és ismerőseikkel ezt az írást, és persze kérjék meg őket is, hogy osszák tovább – és lájkolják .

A Nyugdíjguru részletesen és meggyőzően mondja el mennyi lesz a nyugdíj.

Most már látjuk a nyugdíjmegállapítás folyamatának egészét:

  1. a teljes elismert szolgálati idő (vagyis nem csak az 1988. január 1-jét követően szerzett, hanem az egész életünkben összesen szerzett szolgálati idő) napjainak számát 365-tel elosztva megkapjuk, hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő (az osztás eredményéből csak az egész számokat lehet figyelembe venni, a töredékév ebben az összefüggésben nem számít). Ettől az évszámtól függ a nyugdíjszorzó százalékos mértéke.
  2. az átlagszámítási időszakban – az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban – szerzett, nyugdíjalapot képező kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint “járuléktalanítani” kell, majd
  3. az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjalapot képező, az előző pont szerint járuléktalanított éves kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint “adótlanítani” kell, majd
  4. a járuléktalanított és adótlanított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni (kivéve a nyugdíjmegállapítás évében és az azt megelőző évben, tehát idén a 2018-ban és a 2017-ben szerzett kereseteket),
  5. az így kapott nettósított, valorizált éves kereseteket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az 1988. január 1. napjától a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati idő azon napjainak számával, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt (az osztószámmal),
  6. az így megkapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel, hogy meghatározzuk az éves átlagkeresetet, amit pedig el kell osztanunk 12-vel, hogy megkapjuk a havi nettó “életpálya” átlagkeresetet,
  7. amelyet szükség szerint degresszálni kell, vagyis ha a havi nettó “életpálya” átlagkereset meghaladja a 372 ezer Ft-ot, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó kereset-részeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni,
  8. az így kiszámított havi nettó (járuléktalanított, adótlanított, valorizált) és szükség szerint degresszált “életpálya” átlagkereset összegét meg kell szorozni az 1. pontban foglaltak szerint meghatározott nyugdíjszorzó százalékos mértékével, és már meg is kaptuk a nyugdíj induló összegét 🙂

A nyugdíjbiztosító a számítások során természetesen az összes részletszabályt, emellett legalább 6 számítási segédletet alkalmaz:

– az egyéni járulékfizetési felső határok évenkénti alakulását tartalmazó táblázatot 1992. március 1-jétől 2013. január 1-jéig (ekkor eltörölték ezt a felső határt, így azóta korlátozás nélkül kell a teljes jövedelem után fizetni a 10% nyugdíj-járulékot)

– a levonandó járulékok százalékos kulcsait tartalmazó táblázatot, amely 1998-2018 között évenként megadja az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a munkavállalói és munkaerőpiaci járulék, illetve ezek összegeként az összesen levonandó járulék százalékos mértékét

– az 1988-2018 között évekre a kötelező legkisebb munkabér havi összegeit  tartalmazó táblázatot

– a személyi jövedelemadó kulcsait tartalmazó táblázatot, amely 1988-2018 között évenként megadja az adott évben alkalmazott szja-kulcsokat, a többkulcsos adó esetében a jövedelemsávokat, a szuperbruttó és félszuperbruttó módszer esetén alkalmazott kulcsokat és adóalap-kiegészítési mértéket, valamint az egykulcsos adó esetén az szja mértékét

– a keresetek beszámításához alkalmazandó valorizációs szorzószámok táblázatát 1950-től 2016-ig (idén megállapítandó nyugdíj esetén a 2017-es jövedelmeket már nem kell valorizálni)

– a hatályos degressziós táblát (ezt idéztem is az összefoglalómban).

Főbb kisegítő szabályok

A kisegítő szabályokat is részben már láttuk:

  1. Ha az igénylő az átlagszámítási időszak legalább felére nem rendelkezik nyugdíjalapot képező keresettel, akkor a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei vehetők figyelembe (vagyis 1987. december 31-étől visszafelé kell naponként lépegetni). Ha ez sem áll rendelkezésre, akkor a hiányzó időszakokra az akkor érvényes minimálbér arányos összegét kell számításba venni.

További kisegítő szabályok:

  1. Ha fentiek szerint kiszámolt havi nettó “életpálya” átlagkereset eléri a 28.500 Ft-ot, de a nyugdíj induló összege a nyugdíjszorzó alkalmazása miatt ennél kisebb lenne, akkor nem kell alkalmazni a nyugdíjszorzót, hanem a nyugdíj összege 28.500 Ft lesz (ami az öregségi nyugdíj egy évtizede !!! változatlan legkisebb összege).
  2. Ha a nettó havi “életpálya” átlagkereset nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, vagyis a 28.500 Ft-ot, akkor a nyugdíjat ezzel a nettó havi “életpálya” átlagkeresettel azonos összegben kell megállapítani. Vagyis ebben az esetben sem kell a nyugdíjszorzót alkalmazni, viszont a nyugdíj összege kisebb lesz a “legkisebb” összegnél, miután a nettó átlagkereset összege kisebb lett 28.500 Ft-nál.
  3. Ennél is rosszabb lehet a helyzet akkor, ha az igénylő csak öregségi résznyugdíjra szerzett jogosultságot (azaz szolgálati ideje nem érte el a 20 évet, viszont elérte vagy meghaladta a 15 évet). Ilyen esetben az öregségi résznyugdíjat akkor is a nyugdíj alapját képező havi nettó “életpálya” átlagkeresetnek a szolgálati idő teljes években mért hosszától függő nyugdíjszorzó szerinti százalékában kell megállapítani, ha az nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a 28.500 Ft-ot, mivel az öregségi résznyugdíjnak minimum összege nincs.
  4. Ha az öregségi nyugdíj kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő az arányosítás szabálya (arányos elismerés) miatt nem éri el a 15 évet, az öregségi nyugdíj kiszámítása során alkalmazandó szorzószámot úgy kell meghatározni, hogy a 15 évhez tartozó 43%-os mértéket annyiszor 2 százalékponttal kell csökkenteni, ahány év a 15 év szolgálati időből az arányos elismerés miatt hiányzik.

Ezt a rendelkezést akkor értjük meg, ha tudjuk, hogy a nyugdíjJOGOSULTSÁG szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő nem ugyanaz, mint a nyugdíjSZÁMÍTÁSHOZ figyelembe vehető szolgálati idő.

A jogosultsághoz ugyanis az a szolgálati idő is teljes értékű, amelynek időszakában a nyugdíjalapot képező bruttó kereset kisebb, mint a mindenkori minimálbér. A nyugdíjszámítás során azonban az ilyen időszakot főszabályként arányosítani kell, mégpedig olyan arányban, ahogyan a bruttó kereset aránylik a minimálbérhez. (Pl. 2018-ban a havi 50 ezer Ft tételes adót fizető katás figyelembe vehető jövedelme 94.400 Ft, vagyis a nyugdíjSZÁMÍTÁSHOZ figyelembe vehető arányosított szolgálati ideje 94.400/138.00 = 0,684 szorzóval szorzandó , így a 2018-ban szerzett 12 hónap ideje csak kicsit több, mint 8 hónapnak felel meg…)

  1. Ha valaki nem szerezte meg a teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati időt, vagy a résznyugdíjhoz szükséges 15 év szolgálati időt, akkor lehetősége van arra, hogy e minimum évekhez hiányzó szolgálati időt – de legfeljebb 5 évet – megállapodással megszerezzen. Ennek azonban magas az ára, mert a megvásárolni kívánt szolgálati időtartamra legalább a mindenkori minimálbér 34%-ával egyező összegű járulékot kell egy összegben befizetnie.
  2. Ha valaki 15 évet sem tudott megszerezni (megállapodással sem), akkor ő nem jogosult öregségi nyugdíjra, helyette a szociális ellátórendszer keretében az időskorúak járadékát igényelheti.
  3. Végül fontos tudnunk, hogy az öregségi teljes nyugdíj összege az alapját képező havi átlagkeresetnél főszabályként több nem lehet, vagyis a legmagasabb számított nyugdíj legfeljebb a nettó “életpálya” átlagkereset 100%-a lehet.

Persze ez esetben is akad egyetlen kivétel: ha valaki legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik és a rá irányadó öregségi nyugdíj-korhatár betöltése UTÁN a nyugdíj megállapítása NÉLKÜL legalább 30 napra szolgálati időt szerez, az nyugdíj növelésben részesül, amelynek mértéke MINDEN 30 nap plusz szolgálati idő után az öregségi nyugdíj fél százaléka. (Ez a nyugdíj növelési lehetőség nem keverendő össze a nyugdíj melletti munkavégzéssel szerezhető növelési lehetőséggel.)a

2 Comments

  1. Selmecziné Csóka Erika

    Tisztelt Nyugdíjspecialista!
    Azt szeretném megkérdezni hogy, akik az idén mennek nyugdíjba, számíthatnak-e valamilyen inflációkövető nyugdíjmegállapításra a jelenlegi magas infláció miatt, mivel úgy tudom hogy, ezekhez a nyugdíjakhoz nem nyúlnak hozzá ebben az évben, nem korrigálják bármekkora is az infláció? Valamint szintén az idén nyugdíjba vonulóknak jár-e a 13. havi nyugdíj a idén és a nyugdíj megállapítás napjánál a törvények szempontjából van-e különbség hogy melyik nappal kérem, aug. 31. vagy szept. 01-vel?
    Köszönettel.
    Erika

    1. Kedves Erika!

      Kérdésében ott a válasz is ” ebben az évben, nem korrigálják “.
      A 13.havi nyugdíj ebben az évben nyugdíjba vonulóknak jár e ? – idei nyugdíjmegállapítás esetén csak 2023-tól jár a nyugdíjemelés, a 13. havi nyugdíj (és az esetleges nyugdíjprémium) az érintettek számára./ 2022. évi kifizetése. Erre az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára társadalombiztosítási nyugellátásban vagy az azzal egy tekintet alá eső ellátásban részesül./
      Minden nappal több lehet a megállaoított nyugdíj, de arra kérem erre a kérdésére inkáb a nyugdíjintézettől kérjen választ.

      üdvözlettel Rózsa

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.