Pénzügyi nyomorba taszítod magad

Pénzügyi nyomorba taszítod magad

Egyre több magyar felnőtt van tisztában a megtakarítás jelentőségével, és tesznek is azért, hogy rendelkezzenek tartalékkal.

A megtakarítás fontosságával tisztában vannak a magyarok, és előrelépésnek tekintik, ha növelni tudják a félretett pénzük mennyiségét – derül ki az NRC piackutató cég reprezentatív felméréséből, amelyet a CIB Bank megbízásából végzett. A kutatás adatai szerint a megkérdezettek 24 százalékának sikerült növelnie megtakarítását az elmúlt 2-3 évben, és ezt a többségük (56%) nagyon jelentős előrelépésnek tartja.

megtakarítás, nyugdíj?

A nyugdíjra még mindig kevesen tesznek félre, bár sokan, sokféleképp hívjuk fel a figyelmet ennek fontosságára. Rohamosan válnak egyre borúsabbá a nyugdíjra készülők kilátásai: nagyon rövid időn belül, tizenöt-húsz év alatt súlyos problémákkal szembesül majd a nyugdíjrendszer, húsz-harminc éves távlatban pedig a jelenlegi módon fenntarthatatlan lehet. Ennek egyik fő oka a demográfiai folyamatokban rejlik: a szakember szerint „demográfiai sivatag” alakulhat ki, vagyis kevesen fizethetik a járulékot, miközben több nyugdíjas között kell majd szétosztani a fedezetet. Eközben pedig elképesztő méreteket ölt a kivándorlás – becslések szerint már hatszázezer magyar dolgozik külföldön, ők tehát nem fizetnek itthon semmilyen járulékot, és nincs munkáltatójuk Magyarországon, aki szociális hozzájárulási adót fizetne. További problémaként említette, hogy több mint egymillió ember csak minimálbérre vagy annál is alacsonyabb bérre van bejelentve, így a nyugdíjjogosultságuk is minimális lesz.

Az, hogy a szociális hozzájárulási adó tavaly még 27 százalék volt, idén 22 százalék lett, jövőre pedig feltehetően 19 és fél százalékra csökken, a versenyképességet növelheti, de a hosszú távú nyugdíj-fenntarthatóságot rendkívüli mértékben veszélyezteti. Egyszázaléknyi szociális hozzájárulási adócsökkentés ugyanis már 70-80 milliárd forintos hiányt tud előidézni, annyival kevesebb lehet a bevétele a nyugdíjkasszának. „Tehát itt a rövid távú érdekek ütköznek – szokás szerint – a hosszú távú érdekekkel”, és általában az előbbiek nyernek – vélekedett a nyugdíjszakértő. Bár ezek a problémák a fiatalabbakat érintik a legerőteljesebben, már az 50 év alattiaknak is szembesülniük kell majd nehézségekkel. Kitért arra is, hogy az úgynevezett elméleti helyettesítési ráta (ami megmutatja, hogy egy friss nyugdíjas új nyugdíja hogy aránylik az utolsó aktív kori keresetének a nettó összegéhez) idén még 66-67 százalék, vagyis például százezer forint után átlagban 66-67 ezer forint járhat. A mostani ötvenesek jelentős része azonban már csak 50 százalék alapján számíthat majd a nyugdíjára, a harmincas-negyvenes korosztály pedig 30-35 százalékos helyettesítési rátával számolhat. „Minél fiatalabb valaki, annál inkább veszélyeztetve érezheti magát” – összegezte Farkas András. A nyugdíjszakértő kiemelte: nekik és a középkorúaknak is azt ajánlja, hogy válasszanak valamilyen öngondoskodási formát.

 

Ne halogass tovább!

Ma már nem az a kérdés, hogy akarsz-e nyugdíjbiztosítást, hanem hogy mikor?
Nekem az a feladatom, hogy hozzásegítselek a Boldog, méltóságteljes nyugdíjas évek biztonságához.

Találkozzunk egy nyugdíj-tanácsadáson!
Ha bővebb tájékoztatást akarsz hívj, vagy küldj elérhetőséget vissza hívlak!

 
Visszahívást kérek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük