Tevékenységi felelősségbiztosítás

Tevékenységi felelősségbiztosítás

 

Ezen biztosítás alapján a biztosító megtéríti a szerződés keretei között azokat a személysérüléses károkat és szerződésen kívül okozott dologi károkat, melyet a biztosított a biztosítási szerződésben meghatározott minőségében okoz, és a magyar magánjog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Ezen biztosítás alapján Társaságunk megtéríti a szerződés keretei között azokat a

  • személysérüléses károkat és
  • szerződésen kívül okozott dologi károkat,
  • személyi sérüléses és szolgáltatói tevékenységen kívül okozott dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíjat, melyet a biztosított a biztosítási szerződésben meghatározott minőségében okoz, és a magyar magánjog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Hogyan határozza meg a felelősségbiztosítás a biztosítási eseményt?

    A vagyonbiztosításnál egyértelmű, meghatározzuk a kár okát: tűz, csőtörés, betörés, üvegkár, stb. De, a felelősségnél ezt nem lehet így megtenni.

Itt azt határozza meg a feltétel, hogy milyen minőségedben okoztad a kárt? Vagyis milyen tevékenység közben?

  • Biciklivel nekimentél egy autónak: kerékpárosként okoztad.
  • Költöztetés közben a szekrénnyel összekaristoltad a vadonatúj parkettát: költöztetőként okoztad
  • Munkáltatóként a beosztottad üzemi balesetet szenvedett: munkaadóként okoztad.
  • Elszabtál egy ruhát, nem jó a vevőre: szabóként okoztad.
  • Az általad készített süteményben meggymag volt, a vevőnek kitört a foga: pékként okoztad.
  • A gyárudvarodon kiömlik az olaj és belefolyik egy patakba: a telephely üzemeltetőjeként okoztad.

 A biztosítási összeg

Természetesen a felelősségbiztosítások is tartalmaznak biztosítási összeget. Sőt, mindjárt kettőt is:

káronként és

évente.

A káronkénti limit egyértelmű. Az éves limitnél meg összeadódnak a káronkénti kifizetések.

Az év természetesen biztosítási évet jelent, biztosítási évfordulótól, biztosítási évfordulóig.

A biztosítási összeg természetesen nagyban befolyásolja a biztosítás díját.

Ezért a Szerződők csínján bánnak vele. Viszont egy alacsony biztosítási összeg nehéz helyzetbe hozhat egy vállalkozást.

Vállalkozói felelősségbiztosításnál nagyon nem mindegy, hogy milyen tevékenységek vannak felsorolva a kötvényen. Merthogy a biztosító kizárólag azokra a minőségekre fog téríteni!

Néhány tevékenység:

  • építőipari tevékenység, karbantartási tevékenység,
  • fodrász, pedikűrös, kozmetikus, manikűrös, szolárium,
  • gépjárműmosó, benzinkút, gépjárműjavító műhely, szerviz, gépjármű gumiszerelés,
  • közútkezelő, útkarbantartó,
  • rendezvényszervező,
  • tanácsadási tevékenység,
  • vásári szórakoztatás, vidámpark, kalandpark.

Ha valaki konyhabútort gyárt, a kérdés, hogy ezeket csak legyártja megrendelésre, vagy be is építi a megrendelő konyhájába? Ha be is építi, akkor nem elég a bútorgyártást megjelölni tevékenységként, hanem a beépítést is. Mert, ha a beépítés után a bútor leszakad és kárt okoz, azt nem fizeti ki a biztosító.

Vagy, ha valaki megmunkáló gépek forgalmazásával foglalkozik, kérdés, hogy üzembe helyezi-e azokat és szervizeli-e utána. Ha igen, akkor kevés csak a forgalmazást, kereskedelmet beírni tevékenységként, a szervizelést is meg kell jelölni. Mert, ha nem, a szervizelés során okozott károkat a biztosító nem fogja kifizetni.

A felelősség elismerése

A felelősség elismerése nagy szerepet játszik a felelősségi kárrendezésben.

Egyrészt a Biztosított hozzáállása fontos. Ő ismeri legjobban a kár körülményeit, Ő hozza a döntést, hogy felelősség terheli-e.

Ugyanakkor a Biztosított nem biztos, hogy jogértő. Nem biztos, hogy tudja, hogy éppen milyen jogszabályokat kell figyelembe venni és hogyan kell értelmezni azokat.

És, kérdés, hogy jól áll-e a kárügyhöz? Na jó, ezt kifejtem, mert nem egyértelmű.
Lehet olyan Biztosítotti hozzáállás, hogy csak fizessen a biztosító én majd mindent aláírok (és akkor finoman fogalmaztam).
És lehet olyan is, hogy az én biztosításom alapján aztán ne fizessen a Biztosító!

A Biztosított felelősség elismerő, vagy elutasító nyilatkozata a biztosítókat általában köti.

Ha a Biztosított nem ismeri el a felelősségét, akkor legtöbbször a nyilatkozatot tudomásul veszik, elutasítják a kárigényt. Ha a Biztosított elismeri a károkozást, akkor megvizsgálják a kárügyet és elbírálják a jogalapot.

Kártérítés a múltbéli hibákra

Általános szabály a biztosításoknál, hogy a kockázatviselési idő alatt történő káreseményekre térít. Igaz ez a felelősségbiztosításokra is.

Vannak azonban olyan esetek, amikor ez problémát okoz, mégpedig azért, mert egyes károknál nem derül ki azonnal, hogy kár történt.

Például, egy kivitelező épít egy házat, amelyik később összedől. A gépgyártó készít egy gyalugépet, amelyről később derül ki, hogy hibás. Valaki gyomirtást vállal, de a vetéssel együtt a gyom is kikel.

Vagyis, a felelősségbiztosítás esetén a káreseményt kétfelé kell választani

a károkozás és

a kár bekövetkezésének

időpontjára.

Ezzel a felelősségbiztosítások bevezetik a retroaktív időszakot. Ebben az időszakban kell a károkozásnak történnie.

A retroaktív időszakot évben szokták meghatározni. Visszamenőlegesen, a kockázatviselés kezdetétől. Az általános retroaktív időszak 3 év.

A kár bekövetkezésének pedig a kockázatviselési időn belül kell bekövetkeznie. És az is nagyon fontos, hogy a Biztosítottnak mikor jut a tudomására.

A teljesség igénye nélkül, mert még nagyon sok mindent lehetne írni a témáról.

Hívj beszéljük át igényedet!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.